home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
9305
/
LUCAS.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-04-15
|
14KB
|
223 lines
@VFöldesúri kalandok@N
@VGeorge Lucas és a Skywalker Ranch@N
George Lucas producer Skywalker Ranchán hatalmas
számítógépes apparátussal készít egy új tévésorozatot, Az
ifjú Indiana Jones kalandjai címmel.
Zöld dombok, acélkék ég, fehér falú vidéki kúria. Az
árnyékos terasz a fakorláttal és a hintaszékkel olyan,
mintha egy hollywoodi jelenetbôl származna. Csend van, csak
a kavicsok ropognak a cipô alatt. Bent a házban a vörös
szônyegpadló elnyeli a látogató lépteit. A magas,
cédrusfával borított falak és a tompán beszûrôdô
kaliforniai napfény azt az érzést kelti, mintha minden
mozgás felnagyítódna. A falba süllyesztett vitrinben egy
aranyserleg és egy széles karimájú, zöld nemezkalap van.
A zongora melletti komódon Cole Porter feljegyzései
hevernek, a kályhában elegendô fa az éjszakára, a polcokon
bôrkötésû és aranymetszésû könyvek sorakoznak. A
földbirtokos, George Lucas ebben a nehéz fotelekkel
berendezett teremben fogadja barátait.
A Csillagok háborújával híressé vált, ma már ötven felé
közeledô rendezô nyírt fenyôk és szelíd dombok között,
távol az autóval egy órányira lévô San Francisco füstjétôl
és forgatagától rendezte be saját produkciós üzemét. Az
1700 hektáros Skywalker Ranch, amit 1987-ben építettek --
20 millió dollárért --, a századfoduló idilli hangulatát
idézi. Félig a hegyoldalba építették. Az USA-ban ez az
egyik legmodernebb produkciós üzem. A fehér fôépületben
végzik a produkciók összes utómunkálatát -- azaz az
utólagos igazításokat, a szinkronizálást, a vágást és a
speciális effektusokat. Az épületben van egy kis vetítô
ötven fotellel, és egy 400 férôhelyes pompás mozi szûk körû
bemutatókhoz. A gyalogösvényen, az épülettôl 500 méterre, a
tó és a dombok között, egy szelíd lankán terül el egy kis
szôlôskert néhány sor szôlôtôkével. A Skywalker Sound
csúcstechnikájú hangstúdió. Itt készítették el
lemezfelvételeiket többek között Huey Lewis és a Toto
együttes.
Embereket azonban alig látni, csak ritkán süvít el egy
baráti ""hi" a vendég füle mellett. Az idilli kulisszák
mögött azonban kemény munka folyik. Lucas és csapata
jelenleg egy televíziós produkción dolgozik -- amit a SAT1
lead majd -- Az ifjú Indiana Jones kalandjain (lásd a
keretes szövegrészt). Lucas, hogy korlátozza a 15 részes
sorozat költségeit, s mégis igényes látványt teremtsen,
teljes egészében a komputertechnikára alapozta a
filmkészítést.
Egy 50 perces rész körülbelül 1,5 millió dollárba kerül --
ez egy tévés produkciónál nagyon sok, de egy hasonló témájú
mozifilmnél szinte semmi.
A felvételeket az eredeti helyszíneken forgatják szerte a
világban, de ezekbôl csak a Skywalker Ranchon jönnek létre
az egyes epizódok - digitálisan. Lucas egyáltalán nem
számítógép-ôrült. ""Nem sokat tud a számítógépekrôl, csak
annyit akar, hogy a végeredmény stimmeljen." -- meséli a
ravasz hollandus, Edgar Burcksen, a ranch egyik
komputer-illetékese, aki a fôépület egyik ajtója mögött
üldögél egy félig elsötétített teremben. Balra a videó
monitora, jobbra a Sun munkaállomás 20 colos képernyôje.
Burcksen a klasszikus utómunkálatokért és a vágásért
felelôs. A munkaasztalán található segédeszköz ötvözi a
video-keverôpultot és a billentyûzetet, valamint a
trackballt: a neve ""edit-droid". Ezt a digitális
vágórendszert a Lucasfilmnél fejlesztették ki. ""A
filmanyagot átjátsszuk lézerlemezre -- magyarázza Burcksen
-- így megtakarítjuk a vagdosás idejét, és állandóan
hozzáférhetünk az összes egységhez." Az edit-droid összesen
tíz lézerlemez-lejátszót és két szalagos készüléket képes
vezérelni. Burcksen megnyomja a trackballt, lejátszik pár
másodpercnyi anyagot az Indiana Jones egyik következô
epizódjából, megállítja, majd mégegyszer megnyomja. A jobb
oldali monitoron megjelenik egy újabb feljegyzés: a kezdet
és a vég idôpontjai. Burcksen az egérrel megjelöl néhány
bejegyzést -- és a megfelelô részek egymás után megjelennek
a videomonitoron. ""A teljes rendszer egy hálózat -- fûzi
hozzá --, George a terminálján bármikor figyelemmel
kísérheti munkámat, és hozzáfûzheti megjegyzéseit."
Mielôtt Lucas magával hozta a ranchra, a komputerszakember
a közeli St. Rafaelben két évet dolgozott az Industrial
Light and Magicnél (ILM). Az ILM -- amely szintén Lucas
tulajdonában van -- az USA legjobb és legambiciózusabb
effektuskészítô mûhelyének számít. Itt készültek a
Terminator II, az Abyss és Az eltûnt templom titka
számítógépes trükkjei. De a szentélybe, a számítógépterembe
senki sem léphet be. Miles Perkins, az ILM egyik munkatársa
jelentôségteljesen mosolyog: ""Igen, van néhány
munkaállomás, de a gépeket sajnos nem lehet megnézni." Ez
nem is csoda: jelenleg Steven Spielberg dolgozik itt
dinoszaurusz-filmjén, a Jura-Parkon -- ezért a nagy
titkolózás. Perkins mindössze annyit hajlandó elismerni,
hogy az animációk elkészítésére 25 komputer- és
trükk-szakembert alkalmaznak.
Edgar Burcksen késôbb elmeséli, hogy az ILM-nél a kiválóan
felszerelt munkaállomásokon kívül használnak még egy
szuperszámítógépet is. De még a Terminator II bámulatra
méltó animációit is különálló képekbôl állították össze.
""Minden egyes kép megszerkesztése majdnem tíz másodpercig
tartott a számítógépnek -- mondja, majd hozzáteszi -- Ha el
akarjuk érni a 35 milliméteres film minôségét, akkor minden
képnek 2000 sorosnak kell lennie." A tévéprodukciók
esetében azonban a valódi animációk szinte egyáltalán nem
jelentenek problémát az ILM számára: ""Ilyenkor 400 sor is
elég."
Az ILM egyik rejtett épületében grafikusok dolgoznak az
úgynevezett ""matt festmények" elkészítésén -- ezeket a
háttérképeket a stúdiószínek mögé másolják, mi ebbôl majd a
filmen például egy hegyvonulatot fogunk látni. A kép ama
részeit, ahol a színészek mozognak, igen pontosan kivágják,
így késôbb az átmásolásnál összeillik a szín és a háttér.
Ehhez régebben hetekre volt szükségük a filmeseknek, mivel
mindent kézzel festettek. Ma már gyorsabban megy a dolog:
a Lucas filmesei az Apple Quadrasát és az Adobe Photoshop
képfeldolgozó szoftverét használják, amelynek feltalálója,
John Knoll egyébként az ILM alkalmazottja.
Az eredmény lenyûgözô: például a bécsi udvari lovasiskola a
gépen kiegészíthetô egy emelettel, oszlopokkal és így
tovább. A forgatáson a stáb lefilmezte a lovasiskola
belsejét, a felvételt a trükkcsapat digitalizálta, és
Macintoshon feldolgozta. Különbség nem látható, az illúzió
tökéletes. De a gépen teljes hátterek is elkészíthetôk.
""George szerette volna, hogy egy a sivatagban lefilmezett
vonat késôbb a hegyek között zakatoljon -- meséli Bruce
Walters részlegvezetô, az ILM jól álcázott épületében --
így Macintoshon terveztünk egy tájat, és késôbb oda
másoltuk át a vonatot." Ha azt szeretnénk, hogy egy kicsit
jobban füstöljön a vonat, semmi probléma: ""lefilmezzük a
megfelelô füstgomolyagot, feldolgozzuk, és a képre
másoljuk." Ezzel a technikával Lucas komoly összegeket
takarít meg: ""Volt egy olyan jelenetünk, amelyben egy
kétfedelû gépnek közvetlenül egy telepes-karaván mellett
kellett landolnia -- meséli Walters nevetve --, de a gép
egy elhagyatott területen landolt. A telepesekrôl, a
tucatnyi ekhós szekérrôl, a tûzrakó helyekrôl és a
sátrakról a Quadra gondoskodott."
A srácok egyike mostanában azon fáradozik, hogy
rekonstruálja az 1916-os manhattani égboltot. Ennek alapja
egy beszkennelt 1940-es fekete-fehér fotó: a kutatók más
régi fotókból kikeresték azokat a felhôkarcolókat, amiket
rá kell illeszteni és másolni erre a képre. Az ifjú Indiana
Jones így az eredeti 1916-os égboltra fog bámulni. A
hálózaton keresztül minden kép eljut a jó harminc
kilométerre lévô Skywalker Ranchra, azaz George Lucas
dolgozószobájába. A munkára Lucas adja a végsô áldást.
A hang- és zajeffektusok is a gépbôl származnak. Az egyik
hangmérnök, Larry Oatfield ablak nélküli munkahelyén
szintén három monitor van: a videó, a vágórendszer és egy
Macintosh négy, egyenként 640 Mbyte-os merevlemezzel.
Mindegyik lemez négysávos eredeti hangokat és zajokat
tárol, a zenét és a szinkronizálást a Skywalker Soundon
teszik hozzá. A robbanások, az autóhangok, a kutyaugatás és
az utcai zaj mind a gépbôl származnak: Lucas
hangkönyvtárában több mint 100 ezer hangminta (sample),
azaz digitalizált zaj van. Adatbáziskezelôvel
elôkereshetôk és a megfelelô helyre beilleszthetôk.
""Pusztán autózajból négyszázfélével rendelkezünk -- mondja
Larry --, és minden sorozatrész után pár száz újabb
zörejjel bôvülünk."
Késôbb George Lucas jellegzetes kockás ingében -- micsoda
véletlen -- egy pillanatra beugrik a bemutatóterembe.
Elmeséli, hogy az Ifjú Indiana Jones ötlete az Apple-lel és
a National Geographickal közös képzési programból jött.
""Indiana Jones kalandjain keresztül közel szeretném hozni
az emberekhez a történelmi személyeket -- magyarázza
elképzelését --, hogy érdeklôdést keltsek a történelem
iránt." A program azonban nem teljesen önzetlen. A
producer nemrég megalapította a Lucasfilm Learning Ltd.-t,
amely az Indiana Jones egyes részeit lézerlemezen fogja
kiadni -- ehhez kapcsolódik egy hypertext-rendszer,
amellyel a nézôk kérdéseket tehetnek fel, illetve magyarázó
szövegeket és képeket hívhatnak elô. Amilyen gyorsan
felbukkant, olyan gyorsan el is tûnt Lucas: ""Bocs, de
megbeszélésem van." A dolog teljesen világos: nemcsak
filmrôl, mûvészetrôl és kreativitásról van szó. Edgar
Burcksen fogalmazza meg egyértelmûen: ""A lényeg a
szórakoztatás." És a szórakoztatás üzlet.
Ez a kreativitásból, üzletbôl és technikából álló klíma
elbûvöli Edgart: ""Minden megváltozik, minden lehetséges.
Egy színész balról jobbra tekint, a számítógépen ezt
megváltoztatjuk, jobbról balra néz. Vagy felülrôl lefelé.
Vagy ül egy szófán, és azt székké alakítjuk át."
Este, amikor a hatalmas Cadillac hátsó ablakán kibámulva
George Lucas valószerûtlen világa lassan eltûnik szemem
elôl a dombok mögött, beugrik az a mondat, amely csak úgy
mellékesen csúszott ki Edgar Burcksen száján: ""Ha
akarnánk, újra feltámadhatna Clark Gable." De valószínûleg
csak akkor, ha ezzel pénzt lehetne keresni.
@KUwe Kauss@N
@VIndiana Jones a tévében@N
Az Ifjú Indiana Jones kalandjai az ABC, a Paramount és a
Kirch-csoport közös koprodukciójában készül. A tízéves,
majd késôbb 17 éves Indiana Jones (Sean Patrick Flanery
játssza) minden epizódban egy nagy történelemi
személyiséggel, például Albert Schweitzerrel, Mata Harival,
Picassóval vagy Sigmund Freuddal találkozik. Lucas
különösen az amerikai ifjúságnak akar ismereteket átadni,
és szeretné felkelteni történelem iránt az érdeklôdésüket.
Minden résznek külön rendezôje van, például Nicolas Roeg,
Terry Jones és Carl Schultz. Elôször tizenöt, egyenként 48
perces részt terveznek meg, a továbbiak elôkészületben
vannak. A sorozatot a SAT1-en láthatjuk.